Czinege Manufaktúra Kft: 2012

Fonott kosárral a környezetért!

Belegondolt már, hogy hány nejlon szatyrot dob ki évente, és ezzel mennyire károsítja környezetét?

A szuper-, hipermarketek pénztárainál könnyen felelünk igennel a „Szatyrot?” kérdésre, hiszen csak pár forintba kerül! DE mennyit ártunk ezzel a környezetünknek???

A nejlon szatyor nem szép, nem időtálló, és nem környezetkímélő!

A Czinege Manufaktúra KFT. több alternatívát is kínál eme környezetromboló termék kiváltására, természetes alapanyagból készült bevásárló kosaraival, melyek időtállóak, környezet kímélőek, és ráadásul pénztárca kímélőek is! Elég egyszer megvásárolni a kosarat, és 5,10, vagy akár 20 évig is alkalmas a használatra!

Web áruházunkban (www.czinegemanufaktura.hu) mindenki találhat az ízlésének, pénztárcájának megfelelő bevásárló kosarat, itt most csak néhány képet mutatok ízelítőként!

A kosárfonás eredete, történelmi áttekintés II.

A vízparti nádasok és füzesek használatát a kései feudalizmus időszakában az úrbéri kontraktusok szabályozták. Az alpári uradalom vezetői a falubeliek jogos igényeinek kielégítése mellett gondosan ügyeltek a határban található füzesek és nádasok ésszerű, gazdaságos felhasználására, a füzeserdők területének telepítésekkel történő kiterjesztésére.

A kosárfonás helyi történeti karrierjének kialakulása elsősorban annak köszönhető, hogy a Tisza ártere bőven kínálta e tevékenység legfontosabb alapanyagait: a füzet, a nádat, a gyékényt és a sást. A vesszőfonás történetének kezdeteiről, korai szakaszáról viszonylag keveset tudunk. Szinte biztosra vehető azonban, hogy a vesszőfonás különféle gazdasági célú, házi alkalmazásai végigkísérték a falut története folyamán. A vízjárta területek lakóházaitól, gazdasági és pásztorépületeitől kezdve a terménytárolókon, kisebb-nagyobb kosarakon, kasokon keresztül a legkülönfélébb halászeszközökig (varsák, csapdák, rekeszek) szépszámú tárgyi bizonyíték mutatja a népi vesszőfonatok XVIII–XIX. századi jelentőségét.

A helybéli kosárfonás kiemelkedő szerepét a XX. század hozta meg. Olyan háziipari jellegű tevékenységgé fejlődött, amely egyre inkább a különféle általános használati tárgyak (gazdasági és bevásárló kosarak, vesszőbútorok, dísztárgyak) kereskedelmi célú előállítására specializálódott. A kosárfonás a század folyamán az egyik legjelentősebb alpári kiegészítő gazdasági tevékenységgé vált. A korábbitól eltérő új típusú termékek technikai elemeit tanfolyamok keretében tanították be a XX. század elején. 1903-ban az alpári községi tanács előtt fölolvastatott „Abonyi Károly gazdasági szaktanár felhívása házi ipar, mint kosár kötés, szalma, gyékény és vesszőből készült iparczikkek betanítására tartandó 4 hetes tanfolyamhoz szükségeltetendő kellékek megadása iránti kéllelme”.

A két háború között lezajlott nagymértékű föllendülés bizonyítéka, hogy Alpár 1925-ben kitöltött közigazgatási tájékoztatási lapján a háziipari tevékenységre vonatkozó kérdésre a következő választ adták: „Kosárfonást űz mintegy 300 ember.” Amikor 1940–41-ben az árvíz által sújtott alpáriak számára felépült a Kamara egykori földjén az Árvíztelep, a Magyar Róna cikkírója a következő megjegyzést tette az új házak lakóinak tevékenységéről: „Érdekes beszámolni arról, hogy valamennyi házban háziipart űznek. Az egészen kis gyermekek is villaalakú vas segítségével fűzfavesszőt hántolnak. Ebből aztán kosarakat és bútorokat készítenek. Olyan buzgalommal végzik ezt a munkát, hogy számukra egy tágas, nagy kosárfonó munkaházat építettek. Ugyanolyan kivitelben, mint amilyenek a telep lakóházai. A kész háziipari készítményeket a Hangya szövetkezet veszi át.”

1951. augusztus 16-án 148 taggal megalakult a kosárfonásra szakosodott alpári Háziipari Szövetkezet, amelynek taglétszáma ezután folyamatosan nőtt, és csak az 1980-as években esett vissza. A kosárfonás az 1990-es években egyre inkább elvesztette hajdani jelentőségét. A hozzávetőlegesen egy évszázadon keresztül virágzó háziipari tevékenység művelői közül kiemelkedik Horti József népi iparművész, akit művészi szintű alkotásaiért és mesterségbeli tudása elismeréseként a Népművészet mestere címmel tüntettek ki.

A kosárfonás legfontosabb alapanyagát, a fűzfavesszőt a háziipari tevékenység beindulása előtt a vadon termő fűzfákról vágták le és vitték haza kévébe kötve az alpáriak. A kereskedelmi jelleg megerősödésével egyes különleges füzek (amerikai, kender-, csigolya- és mandulafűz) telepítése vált célszerűvé. A vesszőket hagyományosan kézi eszközökkel, metszőollóval, speciális vesszővágó késekkel két-három évenként „letermelték”.

A levágott zöldvesszőt gúzsba kötötték, majd kúpba rakták. Legnagyobb részét nem zöld-, hanem főzött vesszőként hasznosították. Az erre alkalmas üstökben elvégzett főzést a vessző héjának eltávolítása, a többnyire gépi hántolás követte. A lehántolt vesszőket kúpokba rakva vagy kiterítve megszárították, majd magasság és vastagság szerint osztályozva és csoportosítva elraktározták.

Efféle gondos előkészületek után a fonást megelőző napon a kiválasztott alapanyagot kádakban áztatták, majd letakarva állni hagyták, hogy puhuljon a vessző. A kosárfonás műveletének legfontosabb eszközei: az ülőke, a munkadeszka, az állvány, a vesszőválogató léc, a különféle forgácsolószerszámok (vágókés, tisztítókés, metszőolló) és az anyag forgácsmentes alakítására használt szerszámok (verővas, kalapács) voltak. A kosárfonás műveletei sorában a fenék vagy alj, az oldal, a fül és esetenként a tető elkészítése követte egymást. Az elkészült kosarakat megmosták, megszárították, befestették vagy belakkozták.

A zöldvesszőkből egy speciális eszközön, a fakutyán készített zöldkasok technikája rendeltetésénél fogva a hagyományos vesszőfonás elemeit őrzi. A több évszázados kötési művelet alkalmazását sosem szorította végleg vissza a háziipari kosárfonás, bár jelentősége az efféleképpen előállított gazdasági épületek, eszközök, halászszerszámok eltűnésével nagymértékben csökkent.

Czinege Manufaktúra Kft

2012. december 19., szerda

2012. december 18., kedd

Szerintünk nézzetek itt körül, ugyanis újabb adventi akciókat hozott a mai nap is! ;)

www.czinegemanufaktura.

2012. november 30., péntek

2012. október 29., hétfő

2012. szeptember 24., hétfő

2012. szeptember 18., kedd

2012. szeptember 9., vasárnap

2012. szeptember 4., kedd

2012. augusztus 31., péntek

2012. augusztus 16., csütörtök


A kosárfonó találkozó fő támogatója a Czinege Manufaktúra volt!


Fonott kosár